Interjú ifj. Győrkös Istvánnal - Győrkös Istvánnal,Győrkös István,Magyar Nemzeti Arcvonal,Szima Judit, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Interjú ifj. Győrkös Istvánnal

2011-06-11 08:05:06, szombat

	Interjú ifj. Győrkös Istvánnal a rendőrség és a hatalom, illetve a magyar társadalom viszonyáról (ifj. Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetőségi tagja) Jövőnk.info: Sokan a 2006-os események kapcsán elítélik a rendőröket, mondván, hogy "2006-ban emberekre lőttek gumilövedékekkel, verték az embereket." Hogyan értékeli a rendőrség fellépését? ifj. Győrkös István: Ezt mondja az az ember, akit ebben az időszakban sérelmek értek. Ezzel kapcsolatban több dologra hívnám fel a figyelmet. Természetes, hogy nekem sem tetszik, ha verik a népet. Viszont, aki ilyen összetételű tüntetésre megy, annak számolnia kell ezzel, legfőképpen akkor, ha ez a tüntetés a hatalom ellen irányul. A hatalomnak az a dolga, hogy védje magát ilyen helyzetben, és erre felhasználja a rendelkezésére álló eszközöket. A 2006-os eseményeket a tapasztalható propaganda ellenére még távolról sem lehet forradalminak nevezni (a hatalom szemszögéből nézve tömeges garázdaság volt). A forradalom egész más dolog. Volt feltüzelt hangulat, és sorozatos törvénysértés, de forradalmi helyzet nem. A legdurvább túlkapásokat különben sem lehet a magyar rendőr nyakába varrni... Jövőnk.info: Mi az MNA véleménye ezzel kapcsolatban? ifj. Győrkös István: A rendőrségnek az a dolga, hogy fenntartsa a rendet. Azt pedig, hogy mit nevezünk rendnek, nem az utcákon hangoskodó kisebbség, hanem a hatalom mondja meg. Aki ezt nem hajlandó tudomásul venni, rákényszerítik arra, hogy tudomásul vegye. Ha a hatalom visszaél az erejével, akkor jogos a népharag, de ennek megfelelő formában kell megnyilvánulnia, és össznépinek kell lennie. Össznépi viszont csak akkor lehet, ha egy közös nevező fogja össze az ellenállókat. Egy erkölcsi együttgondolkodás, nemzeti egyetértés. Több észrevételt olvashatunk az MNA rendőrséggel való viszonyáról, vagy hozzáállásáról. Vannak sokan, akik értik és tudják indokainkat, miért támogatunk, vagy állunk ki bizonyos dolgok, vagy szervezetek mellett. Tisztázzuk ezeket a dolgokat. Mindenek előtt azt kell leszögezni, kétszer aláhúzva, hogy 2006-ban az MNA első pillanattól kezdve helyesen mérte fel a helyzetet, nem bonyolódott az ügybe, nem aprózta fel magát és ami a legfontosabb: nem hiteltelenítette magát a megmozdulások hangadóival együtt. A folyamatok mögött semmiféle erkölcsiséget nem sikerült felfedezni. Az erkölcsi alapú megmozdulások mindig az erkölcs védelmében történnek, még akkor is, ha az otthonokról, munkahelyekről, visszaélések elutasításáról szólnak a jelszavak, a szónokok. A "Gyurcsány takarodj" annyi, mint a semmi, mert az erkölcsi alapú ellenállás jelszava elsősorban arról szól, hogy kit, vagy mit akarunk. Tehát valami mellett tüntetünk, és hogy ki, vagy mi ellen, az a másodlagos. A 2006-os eseményeket kétfelé kell választani. Az egyik, aki a tömegben volt, részt vett, de nem a szervezők között. Az ő számukra fájóbb, amit most mondok, de őket csapták be igazán. Mert nem csak Gyurcsány csapta be őket, hanem az is, aki utcára hívta, feltüzelte, belerángatta a dolgokba. Ezek a hangadó személyek vagy ,,küldött" emberek, akik a feladatukat hajtották végre, vagy politikai analfabéták, akik a legelemibb alaptételeket sem ismerik. Elhitették az emberekkel, hogy forradalom lesz. A legfontosabb, hogy az egész megmozdulás nem szólt másról, mint hőzöngés, indulati uszítás, értelmetlen őrjöngés a felbujtók részéről. Semmi cél, semmi koncepció. Az ott megjelentek semmit nem tudnak arról, mi lett volna az elérendő cél. Gyurcsány megbuktatása? És akkor mi van? Jön a Fidesz? Tessék, itt van, és jobb lett valamivel? Nem. Akkor? Milyen értelmes célt lehet felmutatni? Semmit! Az is súlyos kérdéseket vet fel, hogy a TV székház előtt történt rendkívül durva provokációt miért nem ítélte el a nemzetiek közül rajtunk kívül senki. Ez a zsiványbecsület? Erről azonban nem azok tehetnek, akik ott voltak a tömegben, a cél meghatározása nem az ő feladatuk. Becsapták őket! Itt ajánlom figyelmébe mindenkinek a brunei forradalom történetét. A brunei szultán angol segítséget hívott a lázongások leverésére. Az odaérkező angol katonák, látva a helyzetet és a körülményeket, civil és hivatalos véleményben egyaránt a forradalmároknak adtak igazat. Csakhogy a katonák véleményében ez is állt: ,,A forradalmárok részéről semmi koncepció. Egyetlen világos célt nem tudnak megfogalmazni. Egymással is acsarkodó csoportosulások, értelmetlen öldöklés, káosz és anarchia. Bármennyire nem tetszik a fennálló rendszer, legalább a rend látszata fennáll. Bármennyire sajnáltuk a forradalmárokat, le kellett tartóztatni őket. Ha nem tesszük, évekig, akár évtizedekig elhúzódó káosz lett volna." Példa van rá a világban elég. Ebben a helyzetben a rendőrség feladata a rend biztosítása. Teljesen mindegy, milyen politikai rendszer van, a rendőrségnek kötelessége fenntartani a rendet. Azt, hogy a rendőrség a rendelkezésére álló eszközök közül mit használ, vagy használhat, már a politikai vezetés feladata eldönteni. Ezért a politikai vezetést kell felelőssé tenni. Jövőnk.info: Eleget olvashattunk a szám nélküli, magyarul alig beszélő rendőrruhásokról. Ezért is a magyar rendőr a felelős? ifj. Győrkös István: A kudarccal végződő műveletek után a felelősök igyekeznek magukról elhárítani a felelősséget. Ekkor születnek olyan mesék, melyeknek, ha van is alapjuk, erősen túloznak. A politika képviselőinek az ország érdekei az elsők, zárójelben tegyük hozzá, hogy normális esetben. Nem lehet sem indulati, sem érzelmi alapon dönteni. Mi az üggyel kapcsolatban csak a tényeket fogadhatjuk el. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a Nyugat bizonyos országaiban az ilyen rendőri eljárás néphagyomány, már csak szórakozásból is jól összeverik egymást. A pár komolyabb sérült belefér mindkét oldalon, senki ebből nagy ügyet nem csinál, majd jövőre revansot vesz. A rendőri vezetőket felelősség terheli, nem vitás. A hatalmat sokkal nagyobb felelősség terheli. Elsősorban a lassúsága miatt. A tömeget is felelősség terheli, mert nem nézte meg, kire hallgat. Jó lecke volt, erre legközelebb jobban oda kell figyelni. Az ilyen Toroczkai-félék lépten-nyomon bebizonyítják, mire képesek, ahogy legutóbb a kocsma-Trianon megemlékezésen is. A 2006-os események másik fontos hatalmi célja a militáns jobboldali csoportok felszámolása volt. Hogy egyet sem sikerült, jól példázza, hogy ezek a csoportok, az MNA-val az élen, sokkal jobban felkészültek, tudják, mikor kell és mikor nem kell mozdulni, kik azok a személyek, melyek hiteltelenítenek egy megmozdulást, átlátunk a hatalmi sunyiságon, és a hátsó célokat időben érzékeljük. Ha más nem, ez felnyithatja azok szemeit, akik sérelmekkel emlékeznek vissza a történtekre. A tanulópénzt meg kell fizetni - tartja a közmondás, és a primitív provokátoroknak sincs esélye egy olyan jól felkészült közösséggel szemben, mint az Arcvonal. A 2006-os eseményekért a rendőröket nem dicsérjük meg, de nem is marasztaljuk el. Végezték a feladatukat, ők is szívták a gázt, őket is hazavárta valaki, ők is kaptak, még ha kevesebbet is. Ha a legkevesebb a nyilvánvaló törvénysértés, ha igazi forradalmi jelek láthatóak lettek volna, a rendőrség is lehet, máshogy viselkedik, valószínű, hogy sokan át is állnak, mint ahogy ez a világ forradalmaiban sok esetben megtörtént. Az viszont nem egyedi magyar jelenség, hogy ilyenkor mindkét részről előtérbe kerülnek a brutális idióták, és kiélik primitív ösztöneiket. Itt nem volt forradalom, sem nemes célok. Ezért szabadságot, egészséget áldozni felesleges volt. Ez korántsem a rendőrség mosdatása, hanem a reális értékelés. Sem ide, sem oda nincs érdekünk elfogult ítéletet alkotni. A nemzeti radikálisokat le sem sajnáljuk. A rendőrség pedig minket is piszkál eleget, de most nem ez a beszélgetés tárgya. A téma közügy és ehhez méltóan kell vizsgálni. Jövőnk.info: Sok ember nem is akart forradalmat, csak leváltani azt, aki szidta Magyarországot, vagy elégtételt venni. ifj. Győrkös István: Ezzel csak egy gond van. A világon mostanáig soha, sehol nem lehetett így egy elnököt eltávolítani. Ha az elnöknek volt annyi erkölcsi tartása, hogy lemondjon, akkor lemondott. Ha nem, akkor amúgy is foggal-körömmel ragaszkodik tisztségéhez, tehát a “takarodj" ide kevés. Ehhez némileg ismerni kellene a hasonló megmozdulások és forradalmak pszichológiáját. Nem kérem én azt, hogy most mindenki gondolkodjon pszichológusként, dehogy. Csak itt kiütközik a társadalom egyik hatalmas gondja, vagyis az, hogy az emberek nem olvasnak. Aki pedig olvas, az igyekszik az olvasást szórakozásra használni, ha elolvas valami hasonlót, abból csak azt igyekszik rögzíteni magában, ami a szívére, az indulataira hat. Azt, amin el kell gondolkodni, megjegyezni és okulni, a legritkább esetben jegyzik meg az emberek. Gyurcsány nem véletlenül mondta, majd megunják és hazamennek. A tömeg pedig egy idő után megunta és hazament - némi rendőri ráhatás után. Jós? Dehogy. Komoly felkészülés és szociálpszichológusok csoportja áll a kormányfő mögött. De elég az is, ha ő is ismeri ezeket a jeleket és tüneteket. Mert megtanulta. Paradoxon, vagy talán itt, magyarhonban nem is az, hogy Gyurcsányt az őszödi beszéde miatt kezdték hazugnak nevezni, és követelni a lemondását, pedig ez a beszéd az utolsó szóig igaz volt. Csak tényeket közölt, és a tömeg ekkor "tükörbe nézett". Amit ott látott, attól - jogosan - elvesztette a fejét. Azok a megmozdulások, amelyek nem a forradalom törvényei szerint kezdődnek és folytatódnak, csak langyos megmozdulások. Azokkal pedig egyetlen hatalom sem foglalkozik. A 2006-os eseményekben részt vevő emberek felemelő érzésekről beszélnek, amikor szembe mertek szállni a hatalommal. De aztán a sorozatos kudarcok elvették a kitartást és a kedvet. Sok a megválaszolatlan kérdés az emberekben, de a legfőbb az: miért? Miért kellett állandóan elfutni, miért kellett minden akciónak kudarcba fulladni? Miért úgy történt, ahogy történt az egész? Azért, mert az egész mögött nem volt semmi koncepció, semmi logikus cél. A szervezettség legkisebb nyomát sem láthattuk sehol. Nem volt közös nevező, pár ezer magányos ember sodródott az eseményekkel, amit a végén már senki sem irányított. A "takarodj" nem cél, mint az előbbiekben is rámutattam, az semmi. Elégtételt sem így kell venni, mert annak, akin elégtételt kellett volna venni, még a zakója ujja sem gyűrődött meg. Ha Gyurcsány lemond, visszamegy milliárdosnak. Nagy elégtétel! Az ilyen célok a langyos célok, és ezekkel semmilyen hatalom nem foglalkozik. Ha elfajul, leveri és kész. Győzelemre semmi esély. Ugyanis az elfajuló tüntetéseket az elkeseredettek csinálják. A megmozdulásokat, utcai ellenállásokat a bátrak. A forradalmat az elszántak. Itt bátrak is igen kevesen voltak, elszántak pedig egyáltalán nem, mert a rendőrverők provokátorok voltak. Az elkeseredett vakmerőséget ilyen helyzetben igen könnyen bátorságnak hiszik. Az elkeseredettség sokra is képes, igen. De az mindig megmarad a valami ellenességben. Negatív előjellel. Az pedig nem valamiért tesz, hanem csak valami ellen. A bátor sem lesz elszánt. Mi az elszántság? Aki az életét is feláldozza, és az élete árán is elmegy a legvégsőkig. Így még lehetne pszichopata is, de ha ezt logikus és megfogalmazott célokért, a célok vezérlete alatt egységbe kovácsolódva teszik, akkor az forradalom. Ahogy mondtam, az embereket becsapták. Nem kicsit, nagyon. A 2006-os események egyáltalán nem spontán alakultak ki, csak kicsúszott imitt-amott az irányítás alól. Sőt, még egy kicsit hagyták is elszabadulni az indulatokat, a fentebb megnevezett militáns csoportok miatt. Kicsit lement a gőz a fejekből és ennyi. Hamar rájöttek az emberek, hogy ennek semmi értelme. A létszám hamar elfogyott, a megmozdulásokra ráülni akaró hangadók pedig hiteltelenek lettek, és azok is maradnak. Jövőnk.info: Jogosak a rendőrség jelenlegi követelései? Jogos lehet, hogy valaki 45 évesen nyugdíjba megy? ifj. Győrkös István: A kérdés kétrétű. Az egyik fele, akinek aláírt szerződése van. Azon változtatni nem lehet egyoldalúan, visszamenőleges hatállyal. A rendőrség fennállása óta életpályát kínált. Ma nem kínál semmit. A másik, akik ezek után lesznek rendőrök, esetükben lehet szó a megváltozott feltételekről. Kérdés, az ő számukra mivel teszik csábítóvá, hogy rendőrök legyenek? Mielőtt továbbmegyek, pár dolgot tisztázzunk. A rendőrség megítélése erkölcsi kérdés. Ha nincs rendőrség, nincs rend, nincs törvény, nincs semmi, amit országnak, hierarchiának nevezhetünk. Ha nem teszi egy hatalom csábítóvá, hogy valaki rendőr legyen, akkor az országnak lőttek. Ne feledjük, és ezt nyomatékosan mondom az otthon csücsülőknek, a kényelmeseknek, azoknak, akik azt hiszik, hogy ők a világ közepe, hogy rendőrnek lenni nem egyszerű dolog. Ha cigányok ölik egymást, vagy akárkit, akkor nekik kell odamenni. Ha le kell tartóztatni egy hétpróbás gazembert, nekik kell kimenni. S volt, aki nem ment haza már, pedig várták otthon. Autósüldözés? Az akciófilmek világa távol áll a valóságtól. Bárhová, ahová rendőrt hívnak, örökké fennáll a verekedés, kötekedés, és legfőképpen a sérülés, sebesülés lehetősége. Ha pedig a rendőr használja a fegyverét, valószínűleg kap négy évet. Tehát azok, akik ezt nem merik felvállalni, eleve kussoljanak az ügyben. Ugyanis a dolog arról szól, hogy az emberi közösség a természetjogból adódó jogait átruházza az államra. Ez a hierarchia alapja, mely nélkül nincs állam és társadalom. Amennyiben nekem sem lehetőségem, sem bátorságom nincs a jogaim (élethez, egészséghez való jog) megvédésére, nyomozásra, felderítésre, akkor elvárom, hogy helyettem azt megtegye az állam karhatalma, ha már ezért a közösség része vagyok, adót fizetek, fenntartom a rendszert. Ezért a rendőrségért való kiállás minden hazafi erkölcsi kötelessége. De! Ha a hatalom nem ad elegendő pénzt a rendőrségnek, akkor az az állampolgárok jogainak biztosítását csorbítja. Ha az állam a pártatlan rendőrséget politikai célokra használja, akkor valami nagy baj van. Most viszont még nagyobb a baj, mint látszik. Az, hogy a rendszer egy hatalmas népnyomorításra készül. Mivel a rendőrök egy része ezt látja és nem is tetszik neki, ezeket a személyeket valahogy ki kell szűrni, el kell különíteni, és a lényeg, hogy a társadalom előtt hiteltelenné kell tenni. Pontosan ezért vették elő a rendőrség korkedvezményes nyugdíjának ügyét. Mert ez a mai rossz helyzetben az embereknek nem tetsző dolog. És ha a rendőr kiáll a neki ajánlott, szerződésen szereplő jogaiért, akkor a társadalommal kerül szembe. Ezt akarták elérni. Ezért emelték a pénzbüntetési kvótát a duplájára, ezért hozták létre a TEK-et, amely csak pénznyelő, mert a rendőrség ellenálló részét ki kell szűrni, és ki kell a rendőrség keretéből nyomni. Ott csak a báb, a jellemtelen, a megalkuvó kell, és azok, akik foghatóak valamivel, hitellel, szerződéssel, iskolával, bármivel, amit anyagi okokból nincs módjában feladni. Persze az sem életbiztosítás a hatalomnak, mert attól még emberek, de azért ők talán csendben maradnak. A csend csak akkor várható részükről egy esetleges forradalom, vagy összeomlás alatt, ha látják, hogy nem lehet átállni a másik oldalra, mert úgyis ez nyer. Ehhez kellenek a már erősen készülődő zsidó segéderők, hogy eljátsszák a győztes fél szerepét, és a rendőrség maradéka csendben lehajtsa a fejét és végezze a dolgát. Miután leépítették a katonaságot, nehogy megvédhető legyen az ország, most leépítik a rendőrséget, nehogy fenntartható legyen a rend. Ezt a hatalom teszi? Egyetlen hatalom sem teszi tönkre a saját karhatalmát, mert akkor ott marad meztelenül. Hacsak már a kezében van az a másik karhatalom, amely azt a munkát elvégezni képes. Kik ezek? És hogyan, milyen módon kívánják ezt elvégezni? Itt már a rendőrség, amely elsődlegesen felelős a rendért, másodlagossá válik. Valamit elé fognak tolni, és akkor csendben tűrnie kell. Ez a lényeg. Szima Judit ezt a csendben folyó folyamatot akasztotta meg a maga részéről, és ezért akarják tönkretenni. Visszatérve a kérdéshez, a rendőri pályát mindenképpen vonzóvá kell tenni. A leszerelés utáni időt pedig az állam kötelessége lenne megfelelő módon rendezni, a rendőr további sorsáról megfelelően gondoskodni. Ez az állam, ami most van, nem gondoskodó állam, és a Fidesz alatt soha nem is volt, nem is lesz. Jövőnk.info: Mi a véleménye Gergényiről? ifj. Győrkös István: Kellene, hogy legyen? Az egész vezetés, úgy ahogy van, 99%-ban bűnöző. Milyen vélemény kell ezek után? Gergényi egy régi vágású rendőrparancsnok, aki hűen követte, amire a politika utasítást adott. Ennyi. Hogy ezért repült, az várható volt. Tudott a külföldi segéderőkről? Csoda lenne, ha nem tudott volna. Tehát a Gergényi dolog lezárva, ha a hatalomnak irányítható vezető kell, megtalálja. Faji hovatartozása miatti viselkedése alapján megítélése egyértelmű. Jövőnk.info: Ezek után hogyan álljunk hozzá, a rendőrök pártkatonák? ifj. Győrkös István: Nem! A pártok jönnek-mennek. Ha most valami hasonló dolog történne, mint 2006-ban - a Fidesz ugyanúgy kirendelné a rendőröket, és ugyanúgy járna el, mint az MSZP. Vagy sokkal durvábban, mégiscsak Likud-testvérpárt. Hozni kell a palesztinok elleni nívót. A rendőr pedig megy. És itt lényeges dologhoz érkeztünk. A rendőr nem pártkatona, sosem volt. Hatalmi katona. Bárki küldi ki az utcára, neki menni kell! Parancsmegtagadásért pedig hadbíróság jár! A hadbíróság pedig nem polgárjogi blabla. A rendőrnek kötelessége a rendet fenntartani. Minden rendelkezésére álló eszközzel, a jogszabályoknak megfelelően. A rendőrség hatásköre, működése, hozzáállása abban a pillanatban megváltozik, amint a politikai helyzet is megváltozik. Amint forradalom kezdődik, a rendőrség saját kezébe veszi a dolgokat. Addig a hatalom irányítja. Akár szembe is fordulhat a hatalommal. Itt van az egyiptomi példa, hány rendőr állt át azonnal, amikor igazi forradalom lett. A rendőrség tisztában van vele, mikor áll be a forradalmi helyzet, még ha ezzel a tömeg nincs is tisztában, vagy még meg sem értette. A rendőrség már tudja, mi a helyzet. A 2006-os események utáni felmérések alapján a rendőrök igenis tisztán láttak az ügyben, és bármikor szembefordulhatnak a hatalommal. Megtehetik és tudják is, mikor kellene. Ezért kellett tönkretenni. Legutoljára amikor a rendőrségen jártam, nem volt a nyomtatóban papír, nem volt rá pénz. Röhej! Jövőnk.info: Komolyan elképzelhető egy ilyen forgatókönyv? ifj. Győrkös István: Bármi elképzelhető. De ha nem lenne az, akkor a hatalom tolná a karhatalmát előre, védené és nem lehúzná. A kormány szinte szándékosan provokálja a rendőrséget. Mindent megtesz, hogy éket verjen az emberek és a rendőrök közé, és azért, hogy az emberek elforduljanak a rendőröktől. Megteheti, mert ha már a rendőr sem törvénytisztelő, mit várhat el másoktól? A kormány vékony kötélen táncol. Kockáztat és tesztel. Kockáztat, mert ebbe akár bele is bukhatna, ha nem lenne már egy másik karhatalmi háttér mögötte, de még így is veszélyes játékot űz, és teszteli, mekkora a rendőrök és a társadalom tűrőképessége. Jövőnk.info: Hortobágyi felszólalása és kitiltása javít vagy ront a helyzeten? Kapcsolódó cikk: Forradalmi helyzet - kiegészítés az ifj. Győrkös interjúhoz ifj. Győrkös István: Hortobágyi egy senki. Odament kibicnek. Neki semmi sem drága, még az sem, hogy tönkretegye ezrek áldozatát vagy munkáját. Nevezzük nevén, egy hülye. A TMRSZ elhatárolódása, és kiállása ezzel szemben példás volt. Összeültek és határoztak: Hortobágyi egy senki, mehet a fenébe, és maradjon is ott az MSZP-vel együtt. Azonban van egy határozott elképzelésem, ami miatt az MSZP jobban teszi, ha felülvizsgálja kapcsolatát Hortobágyival. Ugyanis az MSZP-nek ez egyáltalán nem jött jól. Sokkal inkább elképzelhető, hogy Fideszes súgásra ment Hortobágyi oda. Ez is csak egy példája, hogy nincs öt párt, vagy négy párt. Pártokrácia van, ahol mindenki mindenhol játszik. Egyébként meglett volna az esély rá, hogy az MSZP rátelepedjen és tönkretegye az egészet. A TMRSZ határozata után ennek már semmi esélye. A TMRSZ ügyét soha nem szabad politikai pályára terelni. Ez erkölcsi és hazafias kérdés. Minden hazafinak érdeke, hogy jó rendőrségünk legyen, és rend legyen. Jövőnk.info: Akkor hogyan lehetséges, hogy a rendőr behunyja a szemét, ha cigánybűnözést lát, és hagyja az egészet? ifj. Győrkös István: Ez így ebben a lesarkított nemzeti lumpen formában igaz, valójában nem igaz. A börtöntöltelékek 90%-a cigány. Őket ki tartóztatta le? A románok? Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a rendőrök le vannak tiltva bizonyos fellépésekről, sokszor nem is merik megtenni. Szemünk láttára fenyegetett meg egy siófoki rendőrt egy cigány. Semmit nem tett, nem is tehetett, inkább elfordult. Mit tehetne? Az állam nem védi még a rendőrt sem. Iszonyat nehéz dolguk van. A kezük megkötve, a szájukon lakat. Mit gondolsz, miért teszik tönkre a rendőrséget? Elmondtam már, ez is a része az egész történetnek. Jövőnk.info: Akkor semmit sem tehetnek a rendőrök? ifj. Győrkös István: Az egész folyamat már egy kényszerpályán mozog, a Jövőnkön erről külön cikk volt. Meg kell érteni, az egész olyan, mintha egy nekilendült vonat a síneken gurulna lefelé, és arra megy, amerre a sín viszi. Már nincs két út vagy több út. Olyan ez, hogy lépek egyet a sakkban. Nagyon jól tudom, hogy a másik fél mit fog válaszolni, de kénytelen vagyok azt lépni, különben boríthatom a királyomat. A hatalom - párttól függetlenül - a rendszer megkötései között mozog. Liberális szellemiségű demokratikus terror. Ez megszabja az utat. (folytatjuk) Jövőnk.info 2011. június 10. http://jovonk.info/2011/06/10/interju-ifj-gyorkos-istvannal-rendorseg-es-hatalom- illetve-magyar-tarsadalom-viszonyarol

0 komment , kategória: Általános

Címkék: pszichológusként, gumilövedékekkel, börtöntöltelékek, hiteltelenítette, forradalmároknak, rendőrruhásokról, megválaszolatlan, hiteltelenítenek, rendőrparancsnok, forradalmárokat, korkedvezményes, pszichológiáját, népnyomorításra, természetjogból, zsiványbecsület, visszamenőleges, jogszabályoknak, provokátoroknak, csoportosulások, megmozdulásokat, megmozdulásokra, törvénytisztelő, megnyilvánulnia, elkeseredettség, kényelmeseknek, megfogalmazott, elhatárolódása, rendelkezésére, megemlékezésen, kényszerpályán, felülvizsgálja, hozzáállásáról, magyarországot, rákényszerítik, ellenállásokat, cigánybűnözést, magyar társadalom, 2006-os események, rendőrség fellépését, időszakban sérelmek, hatalom ellen, rendelkezésére álló, 2006-os eseményeket, tapasztalható propaganda, hatalom szemszögéből, forradalom egész, legdurvább túlkapásokat, magyar rendőr, utcákon hangoskodó, hatalom mondja, hatalom visszaél, közös nevező, Győrkös Istvánnal, Győrkös István, Magyar Nemzeti Arcvonal, Szima Judit,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]